Iván Mikitovics Kozsedub
Иван Никитович Кожедуб
(1920. június 8. — 1991. augusztus 12.)
Bréking nyúz!
A május 9-i Győzelem Napja alkalmából Kijevben emlékművet állítanak fel a háromszoros Szovjetunió Hőse, Iván Kozsedub pilóta tiszteletére - közölte az ukrajnai kormány sajtószolgálata. Az 1941-1945. évi Nagy Honvédő háború idején Kozsedub 64 fasiszta repülőgépet semmisített meg. A szovjet vadászgépek pilótái körében az ő eredménye volt a legjobb.
És náhány szó Gépmadaráról, a méltán világhírű LA-7-ről
Az első csudagép az LA-5F, a második-harmadik már a top ász pilótahős hű fegyvere és katonatársa, az LA-7 vadászgép.
Az elégtelen teljesítményû LaGG-3 erõsebb motorral szerelt változata, a LaGG-5 már igen jól szerepelt, ezért 1942 májusában átálltak ezen típus gyártására. Néhány héttel késõbb viszont már változtattak is a törzsön (ettõl jobb lett a kilátás), és beszereltek egy újabb 20 mm-es gépágyút. Ez a modell a La-5 jelet kapta. 1942 õszén már át is esett a tûzkeresztségen, s bebizonyította a konstrukció kiválóságát. 1943-tól a teljesen fémszárnyú La-5FN változatra tértek át, ezt igen nagy számban gyártották, ez a típus a kurszki csata során fontos szerepet játszott a szovjet légierõben. 1943 novemberében újabb variáns, a La-5AV, késõbbi nevén a La-7 szállt fel, mely 1944 májusában állt csapatszolgálatba. A La-7 nem a La-5 felváltására, hanem annak kiegészítésére készült. Erõsebb motorral gyártották, és kedvezõbbek voltak aerodinamikai tulajdonságai is, így elfogó vadászként és nagy magasságú gyakorlógépként (kétüléses változatban La-7UTI néven) használták. A típuscsaládot még a második világháború után is továbbfejlesztették.
Végül pár szó a csudagép tervezőjéről is, aki az én szemebe szintén hősszemély
Szemjon Alekszejevics Lavocskin (Семён Алексеевич Лавочкин; Szmolenszk, 1900. augusztus 29. – Moszkva, 1960, július 9.) Szovjet repülőmérnök, repülőgép-tervező.
Szmolenszkben született, apja egy helyi zsidó vallási iskola tanára volt (ez mennyire sunyin píszí, hát nem?). 1917-ben behívták katonának. A határőrségnél szolgált sorkatonaként. 1920-ban kezdte meg tanulmányait a Moszkvai Műszaki Főiskolán, ahol repülőmérnöki oklevelet szerzett.
Az 1930-as években kezdte el a később sikeres sorozattá vált modern vadászrepülőgépek tervezését (ez nekem külün döbb, faszerkezetre feszített vitorlavásznak voltak baszki, és ezek a hősök repkedtek vele sikeresen... csudagépek ezek). A LaGG–3, La–5 és La–7 vadászrepülőgépek fontos szerepet játszottak a II. világháború légi harcaiban. A háború után Lavocskin a sugárhajtású repüléssel kezdett el foglalkozni (namost ebben komoly "katalizátor" volt a náciktól rekvirált ME-262 Schwalbe óder Sturmvogel csudagépek pédányai sztem). Az általa tervezett prototípusok a Szovjetunió első sugárhajtású harci repülőgépei közé tartoztak. Többségük azonban csak prototípus maradt, egyedül a La–15-ből készült kisebb sorozat. Az 1950-es évektől rakéták és robotrepülőgépek fejlesztésével foglakozott az általa vezetett OKB–301 tervezőiroda, később pedig kozmikus berendezések (pl. űrszondák) tervezésével kezdtek el foglakozni.
