Vegyük például az 1980-as évet.

Sok minden történt abban az évben, még több minden viszont nem.

A legfontosabbnak például semmiképpen nem nevezném - de nem tudom kihagyni - azt a méltán jelentéktelen eseményt, amikor Ulmann Mónika mindössze  nyolc évesen elénekelte - egy kicsit alul intonálva és ráadásul 1981-ben - az "Írtam a bátyámnak egy dalt" című, dalnak legkevésbé sem nevezhető csovicsovi dzsaszpert, és az sem volt egy eget rengető dolog, hogy Jugoszlávia együttműködési egyezményt ír alá a Közös Piaccal.

Az viszont már az adott év egyik reményt keltő történése volt, hogy megszületett Vad Katalin, aki karrierje szárba - nunijának pedig nyilvános karóba - szökkenésekor már a piacképesebb és angolos hangzású Michelle Wilde művésznevet viselte. A témában járatlanok - értsd buzik - kedvéért: igen, ő az a később legendássá váló "színésznő", aki arcizom rebbenés nélkül tűrte a hosszantartó double penetrationt (mai divatos, akarom mondani velvetes szóhasználat szerint dipit, ami nem összekeverendő a másik felhájpolt hülyeséggel, a depi-vel), és lelkesen mélytorkozta a korszak legnagyobb pélójú niggereit is annak reményében, hogy egyszer majd talán zsékategóriás szappanopera szereplő is lehet. Azt már legmerészebb álmaiban sem merte remélni, hogy ezt a kitűzött célt a fentebb említett Ulmann Mónikával kooperálva abszolválhatja ( dáj dáj dáj dádáj). De ne felejtsük el, hogy ettől ő még maradt ugyanaz az ordas ribanc, aki az első pornó kasztingra is csak azért ment el, mert szerette volna tele inni magát habos gecivel.

Továbbá ez volt az az év, amikor mi, igazi férfiak előszőr pogózhattunk az Ace of Spades című kellemes tánczene muzsikára, az akkor még rejtőzködő, de manapság már az Andrási úton ordenáré módon seggüket riszáló ótvaros buzik pedig felváltva hallgathatták Halász Judittól a Mákos rétest és Szűcs Judittól a Meleg az éjszakát.

Na jó, nem mellesleg ez volt az az év, amikor egy másként gondolkodó lepuffantotta John Lennont, aki nyilván élt volna még ha rajta múlik, de ezt tőle akkor speciel nem kérdezte senki.("Lennon? Nem Lenin?!"-M.D.Ch. a bíróságon, mikor a bíró azt feszegette, hogy mért követtel el a terhelt sérelmére irányuló likvidációt.)

Nem kétséges tehát, hogy kiváló évjárat volt minden tekintetben, mégis azt javaslom, hagyjuk a nemzetközi helyzetet - az már akkor is rendületlenül fokozódott -  és pillantsunk bele egy korabeli vidéki, Radnóti Miklósról elnevezett szocialista brigád mindennapjaiba.

A képekre kattintva nem történik semmi, de oldjátok meg, a képek felbontása remek. Magam szkenneltem, a feleségem kezével.