globalicum

Az emberi fej kecses, törékeny kis csacskaság. Hát még a gondolat!

Friss topikok

Pé Hovárd avagy nem kell mindég kaviár

2007.08.12. 09:02 Rosszindulatú Vászka

P. Howard.
Gibson Lavery.

Egy idol, egy abcúg hős. Legenda. Látom én. Kedvenc íróim egyike. Jó író volt? Igen. Mély drámai események szónóka? Nem. Feszes, tanulságos kalandregéyneké? Nem. Szépíró? Nem. Alábbvaló ponyva? Igen!

És most akkor ezt így hogy? Hát úgy, hogy mestere volt a szónak. Bár, tudott hallgatni, ha kellett. Az a nyelvi humor és a lelemény, hogy töpöríti a delejt, kihagy részeket a leírásból, meghagyva a játékot, hogy az olvasó rakja össze az egész történést, úgy vélem példátlan - egyszersmind remek játék. Való igaz, sablonos, mostanság úgymond képregényszerű történések alkotója, lévén a sorfizetett jómunkásemberek egyike (ez külön szomorújáték).

Miért szeretem?

Vannak időtlen viccek. Nem tudom miért. Ha eszembe jut, hogy az egyik szeme sír, a másik meg üveg, felröhögök. Nemtom miért, de műxik. Vagy az uram, a  késemért jöttem. Esetleg az élet olyan, mint a  nyári ruha mellénye - rövid és céltalan. Vagy a Pipacs nem volt fűzfapoéta, nem rontotta el a verset a rím kedvéért :)

Talán az az oka, hogy nem csak szórakoztató, remek szóviccekkel (úgy vélem, hogy a mostanság futó szóviccek nagyobb részét Reich és Karinthy urak jegyzik), hanem remekül fűszerezett, élvezetes és nagyon jó utóízű könyvek ezek. Ez kéremszépen igenis művészet. Szórakoztatni a Nagyérdeműt, hogy jó érzésekkel távozzon, így bizton jön máskor is. Pompás figurák, kedves bolondos emberek nagyot tesznek. Vagy kicsit, de erőn felül. Vagy legalább megpróbálják. Hallatlanul pozitív közegben. Semmi abberáció, egy jó poénért mindent, szerethető kópék. Nagyjából ennyi. Mint a Bud Spencer filmek. Művészet? Abszolúte. Mennyi rátermettség kell ahhoz, hogy lekössük a nagyérdemű figyelmét, és jókedvűen távozzon: ez remek szórakozás volt!

Zárszónak egy érdektelen, bár számomra tanulságos történet: megkérdezte néhány arc Jenő Bátyánkat, hogy mekkora baromság, hogy a gyémántot belerejti a rosszcsont a nyers porcelán buddhába, az az égetéskor füstté válik. Mire az alkotó: fogadjunk, hogy ezt senki nem fogja reklamálni!

Ezt a fogadást, úgy vélem megnyerte.


 

6 komment

Címkék: kult hungaricum könyvmoj

A bejegyzés trackback címe:

https://globalicum.blog.hu/api/trackback/id/tr47137974

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lápi Lidérc 2007.08.14. 16:04:18

Tudom, hogy utálod, de egyetértek!
vannak mondatok, amiket megfelelő társaságban ellőve minden vitát és veszelkedést le lehet csillapítani
netuddgi

»P.H.M.« · http://setlist.blog.hu 2007.08.16. 13:12:01

no, örömmel látom, felcsaptál bloghu bloggernek! gratulálok, vásenyka! :)

leonov 2007.08.16. 14:25:04

1-et értek.

Na mivan?

Rosszindulatú Vászka 2007.08.18. 12:32:16

Köszönöm kedvességtek. Igyexem fejlődni, és vitára avagy egyetértésre okot adó stuffokat gyártani :D

mikrobéla 2007.08.24. 23:28:45

Vásenka! Tudom, hogy nincs közöm, de drukkolok. Tetszetős a stíl.

Vinitor · http://omagyar.blog.hu 2007.08.25. 10:56:21

Nem pont Rejtőből kiindulva, de gondolom érdekes lehet. Meg aztán Rejtő is a spekulatív irodalomba tartozitk :)

www.endless.hu/?rovat=zona&cikk=muveszet_short
süti beállítások módosítása