Mivel többszöri felszólításra, ezért vegig leírom, utána pedig kifejtem, majdan jön a FAQ. És köszönöm, hogy bár a posztokban nemteccett nektek, de azért elgondolkodtatok rajta. A Szlovákban mútkó meglepőttem....

Szóval, akkortehát jön az ÖTÖS....

Ötös

Vizsgálódó, Gondolkodó, Megfigyelő, Tudós, A tudás embere, Misztikus filozófus.

Erősségei: Rendkívüli éleslátással, igen jó ítélőképességgel rendelkezik. Racionális; rendszerező jó megfigyelő Hajtja a megismerés vágya és a kutatási kedv. Analitikus elme, mely azonnal megragadja a lényeget, a felszín mögött megragadja a struktúrát, a rendező elveket. Körültekintő, előrelátó, igen jól koncentrál.

Ha valami igazán érdekli, akkor képes abban teljesen elmerülni. Választott szakterületét mesterfokon sajátítja el, szakértővé, specialistává válik. Emellett azonban széles látókörű, a dolgokat összefüggéseikben, a maguk teljességében képes szemlélni.

Jól magyaráz, jól tud érvelni, és – ha érdekli – jól át tudja látni a másik ember helyzetét. Kapcsolataiban türelmes, lojális.

Fő indítéka: hogy kompetens, rátermett legyen és megtalálja helyét a világban

Fő félelme: hogy tehetetlen és haszontalan, nem tud megbirkózni a kihívásokkal, a külvilág kívánalmaival.

Jellemző mondata: „Tudom, értem, átlátok rajta”

Általános jellemzés, intrapszichés folyamatok:

Az ötösök meg akarja érteni a világ működését, azt, hogy a dolgok miért vannak úgy ahogyan vannak. Mindent gondolkodás útján közelítenek meg, cselekvés előtt racionálisan mérlegelnek. Szeretnek új dolgok után kutatni, de főként elméleti téren.

Problémájuk az, hogy nem sok védekező mechanizmusuk van a külvilággal szemben.

Úgy érzik, hogy környezetük, a világ kiszámíthatatlan, és ők képtelenek megvédeni magukat, mert nem funkcionálnak olyan jól, mint a többi ember. 

Gyakran érzik azt, hogy a világgal való kontaktusuk túlságosan kiszipolyozza őket. Szükségét érzik annak, hogy fedezékbe vonuljanak. Az adja nekik a biztonságot, ha valamilyen tudományos területen mélyreható ismeretekre tesznek szert. Mindent meg akarnak érteni, és gyakran döntés előtt túl sokat hezitálnak. A döntés, a cselekvés gyakran nagy megpróbáltatásnak tűnik a számára. Éppen ezért gyakran visszavonultan él. 

Barlangból vizsgálja a világot, stresszhelyzetben visszavonul elmélkedni. 

Érzékeny a privát szférára, objektív, nem kedveli a túlzott érzelmeket, a hangos beszédet. Megjelenésre az ötösnek gyakran van rejtőzködő jellege. Láthatatlanná tud válni egy csoportban. Társas összejöveteleken, társaságban rendszerint a háttérben marad, a kívülálló, megfigyelő szerepében. Ritkán kezdeményez beszélgetést, de ha megszólítják, szórakoztató is tud lenni, másrészt teljes figyelmével fordul beszélgetőtársa felé, megérti őt, átlátja helyzetét, problémáit, kéretlenül azonban sohasem ad tanácsot.

A személyes szabadság olyan érték, amelyek mindennél fontosabb számára. Sok ötös harcosan független ember, aki büszke arra, hogy képes egyedül is boldogulni.

Ha valakivel együtt él, akkor saját dolgozószoba, egy félrevonulási hely kell neki.

A legtöbb ötös fél a döntéstől, felelősségvállalástól, ezért nem akar vezető lenni, jobban kedveli a szakértő, tanácsadó szerepet. Ezért kevés ötöst találunk a politikusok, közéleti szereplők között, hiszen inkább szürke eminenciás, aki a háttérben dolgozik.

A legtöbb ötös imádja a személyi számítógépet. Könnyen válik kompjúter-függővé, aki hosszú éjszakai órákat tölt egy terminál előtt. Ha több ötös összejön órákon át tárgyalnak technikai csemegékről, ily módon kerülve a személyes kommunikációt, az intimitást. 

Gyermekkor:

Az ötös kisgyermek általában nem érezte biztonságban magát a családban. Kiskorában kereste a helyét a család – általában zavaros – rendszerében, de nem találta. Lehet, hogy erőszakos, követelő apja volt, aki lebecsülte, nem méltányolta.

Még gyakoribb a szerető, de túlságosan óvó, védő anya, aki gyermeke minden gondolatáról, érzéséről is tudni akar.  Az ötös úgy érzi, hogy anyja agyonnyomja, megfojtja szeretetével. Ezért visszahúzódik, és személyes érzelmi szükségletei helyett valami „objektív” dologgal kezd foglalkozni. Könyvekbe és tanulmányokba menekül, ahova szülei nem tudják követni, így alakít ki szabad teret magának, másrészt így akarja elérni az apai elismerést – rendszerint eredménytelenül. Visszavonul a családból, megfigyelővé válik, és gondolatin kívül semmi mással nem azonosul. A világ, az emberek elbűvölik, de túlságosan védtelennek érzi magát, ezért biztonságos távolságot kell tartania.

Gyengeségei:

Az ötös, ha nem érti az őt körülvevő világot, vagy túlságosan nagy nyomás alá kerül, akkor szorongani és védekezni kezd. Fél, hogy nála erősebb személyiségek befolyása alá kerül, ezért fokozottan védi függetlenségét. Emiatt elhatárolja magát másoktól, s könnyen válik magányossá. 

Az ötös az agyában él, szüntelenül forognak a fogaskerekek. Állandóan el kell foglalnia az agyát, minden erejével egyfajta belső üresség-érzés ellen küzd. Így lesz a magányos ismeret-gyűjtés, tanulás és elmélkedés embere. 

A csapatmunka helyett jobban kedveli az egyéni, önállóan elvégezhető feladatot. Rendszerint túl sokat vállal, nem tud nemet mondani, a határidők szorításában azonban teljesítménye romlik, és könnyen összeomolhat. Döntésben, cselekvésben erőtlen, határozatlan lehet. 

Ha az ötös konfliktusba keveredik, visszahúzódik, vagy elhagyja a szobát és bevágja az ajtót maga után. 

A leromlás folyamata:

Az ötös csapdája a megfigyelő szerep. Ezen a módon az ötös nem vesz részt az életben, távol marad. Túlságosan gondolataikban él, ezért visszahúzódó, magatartása gyakran félszeg. Kihívásokkal szemben meg nem felelőnek, üresnek érzi magát. Emiatt egyre jobban elszigetelődik. Már nem a világot figyeli meg, egyre jobban koncentrál arra, amit fenyegetőnek, veszélyesnek érez. Magyarázatokat, elméleteket gyárt, előbb akar megérteni, mint megismerni. 

Minél inkább hajszolja a tudást, annál jobban romlik a lényeglátása, elvész a részeltekben.

A leromló ötös az elméjébe vonul vissza. Ugyanakkor az élet többi részéből - főleg az érzelmekből – kimarad. Nem mer érzelmekbe belemenni, mert fél, hogy akkor elveszíti szabadságát. Mindenhol csapdát sejt: nem tudja elképzelni, hogy a másik ember őszintén szeretheti, érdeklődhet iránta. Hátsó szándékot keres, attól fél, hogy a másik kihasználja, vagy legalábbis valami olyat vár tőle, amit nem tud megadni. És ebben gyakran igaza is van, hiszen a másik érzelmeket vár, és azok kimutatását, amire az ötös ezen a szinten képtelen.

Leromlott: 

A leromlott ötös olyan mélyen elveszhet az izolációban, hogy elveszti az összes éltető kontaktust a külvilággal. Visszavonul egy gazdag belső fantazmagóriás világba, és így válik csaknem láthatatlanná. Semmi másra nem vágyik, minthogy hagyják őt békén, hadd foglalkozzon azzal, ami érdekli. A személyes kapcsolatokat kerüli, már azt is intimitásként éli meg, ha információt oszt meg másokkal. 

Drága idejét nem áldozza arra, hogy másokkal legyen, társaság-kerülővé, magányos farkassá válik. Kerüli a többi embert, visszatartja magát és tudását, hogy megvédje elgondolásait az eltulajdonítástól és a visszaélésektől. 

Másrészt ilyenkor már elméletei elgondolásai gyakran köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Másokat lenéz, ostobának tart, állásfoglalásai egyre szélsőségesebbek, különccé és kiszámíthatatlanná válik. Tudás helyett téveszméinek megszállottja lesz.

 A személyiségfejlődés útja:

Valamennyi személyiségtípus közül az ötös van legkevésbé otthon a testében. A tanulás, internetezés közben gyakran elfelejt enni, és akkor alszik, amikor már ledöntötte lábáról a fáradtság. Ezért az ötös számára igen hasznos, ha többet foglalkozik testével, a testmozgás (jóga, tánc, futás) kiegyensúlyozottabbá teheti. Ha kapcsolatba kerül ösztöneivel, szükségleteivel, képesé válik arra, hogy egyre szorosabb kapcsolatban éljen környezetével, a valósággal. Előítéletek, előfeltevések nélkül szemlélje azt, előbb megismerni akarja, és csak azután megérteni.

Ha sikerül túllépnie tehetetlenségtől, kiszolgáltatottságtól való félelmén, egyre inkább megérzi saját erejét, kompetenciáját, egyre kevésbé lesz szüksége védekezésre. Képessé válik segítséget kérni és elfogadni, szabadon viszonyulhat másokhoz.

Fejlett személyiség: 

A fejlett ötös feladja megfigyelő státuszát, kívülállását, és egynek érzi magát a valósággal. Képessé válik arra, hogy magabiztosan vegyen részt az életben. Mélyen, nyitott elmével fogadja be a valóságot, és éppen azért képes új felfedezésekre, mert nem akarja előre tudni a választ feltett kérdéseikre, nem köti őt konvenció vagy a már felhalmozott tudás. Mivel nyitott a valóságra, képes a meglevő tudás szintetizálására, vagy akár forradalmian új tudományos eredmény vagy művészeti ág, stílus létrehozására. Annál is inkább, mert a fejlett ötös nem az elismerésért, előléptetésért, státuszért, hanem a megismerés, tudás, megértés öröméért dolgozik.

Stresszhelyzetben a hetes felé mozog. Hiperaktívvá és szétszórttá válik, elveszti józan módszerességét. Változatosság iránti vágy és szellemi nyugtalanság lesz úrrá rajta, egyik témából a másikba kap. Tervezgetni kezdi a jövőt, esetleg teljesen váratlanul utazni kezd. Esetleg évekig készül titokban egy szerepváltásra. Egyre kiszámíthatatlanabbá, szeszélyesebbé és labilisabbá válhat.

 A szív helyen az ötös nyolcasként viselkedik. Önbizalma megnő, kérkedő, dicsekvő is lehet, mindenesetre igyekszik pozitív oldalát kihangsúlyozni, megnyilvánítani.

Szerelmesen akár agresszívvá is válhat,  kiabál és ajtókat csapkod, és oroszlánként védelmezi szerelmét.

Az integrálódáshoz az ötösnek arra van szüksége, hogy ne csak megfigyelje a világot, hanem részévé váljon, azonosuljon vele. Ha már nem érzi fenyegetőnek a külvilágot, már nem érzi szükségét a mindent-tudásnak, magabiztossá, öntudatossá, határozottá válhat.