Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor):
- 1. Lázár Vilmos, főtiszt (ezredes),
- 2. Gróf Dessewffy Arisztid, tábornok,
- 3. Kiss Ernő, tábornok,
- 4. Schweidel József, tábornok,
12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, parancsnokuk kardjával intett és a lövések eldördültek. Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, és mindhárman újra tüzeltek.
Kötél általi halállal halt (reggel hat óra után):
- 5. Lovag Poeltenberg Ernő, tábornok,
- 6. Török Ignác, tábornok,
- 7. Lahner György, tábornok,
- 8. Knezić Károly, tábornok,
- 9. Nagysándor József, tábornok,
- 10. Gróf Leiningen-Westerburg Károly, tábornok,
- 11. Aulich Lajos, tábornok,
- 12. Damjanich János, tábornok,
- 13. Gróf Vécsey Károly, tábornok,
1849 augusztusa és 1850 februárja között Aradon még további három honvédtisztet végeztek ki: 1849 augusztus 22-én Ormai Norbert honvéd ezredest, a honvéd vadászezredek parancsnokát – őt szokás az első aradi vértanúnak is nevezni –, 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest, Kazinczy Ferenc fiát – őt szokás a tizenötödik aradi vértanúnak nevezni – és 1850 február 19-én Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét. Lenkey János honvéd vezérőrnagy szintén az aradi várbörtönben halt meg, őt azért nem végezték ki, mert a börtönben megtébolyodott.
Ugyanezen a napon végezték ki az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost, Pesten.
"A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6-ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyujtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, 's a magasztos példáért, melyet az utódóknak adtanak; 's buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairol a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen!"
Kossuth Lajos, Torino, 1890. szeptember 20
