Nagy Kriszta Tereskova Szolnokon született, ott járt iskolába. Úgy fogalmaz: középhülye gyereknek számított, olyannak, akinek azt szokták mondani a szülei: nem baj, mi azért így is szeretünk. Talán a rajz volt az egyetlen, amiben a legkevesebb tehetséget mutatott, tizennégy éves korában, egy barátnőjével jelentkezett is a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola-ba, ma sem tudja azonban, hogy felvették-e, mert végül is Kecskeméti Andrea és Nagy Krisztina teljesítményét értékelve bizonyos Kecskeméti Krisztina jelentkezését fogadták el…

Másodikos gimnazista volt, amikor Budapestre költözött, és végre a Kisképző hallgatója lett. Nagy Kriszta "képzőművészeti" tevékenységének első meghökkentő darabja a 200 000 Ft. című fotósorozat volt, amelyen Rubens egyik művét megidézve ő maga látható felül szétgombolt bundában, hatféle mellel. 

Eddig a Wiki.

De most a zenekaráról írnék pár sort. Az együttes a világot írja le női szemmel, női érzékekkel. Soha nem gondolna a férfiember olyan dolgokra úgy és olyan módon mint ahogy meg vagyon fogalmazva a dalokban. Olyan mikrovilágot teremtenek a dalai, ami egyszerre decens és húz le a sárba, lebeg az álmok körül és ránt bele a valóságba. A szöveg magáért beszél.

Zeneileg a hőskorban alakult zenekar hozza az akkori stíl összes rákfenéjét, sajnos pontatlan, és szét-szét csúszik, mégis néha megvillan a minőségre való törekvés, ami a mai korban visszanézve mindenképp dícséretes. Őszinte zenemuzsika, no.

Tereskováról mindíg az az idióta Fábrisóra asszociál a plebsz, meg hogy a parlament mellé szart, meghogy trágár. No, ezen felül az egyik legértelmesebb figura szerintem a művécvilágban, sajnos a polgárpukkasztás olyan erővel vonzotta, ami a művészi elismerését komolyan károsította. Kár érte. Monnyuk kis hazánkban nagyobb tehetségeket sem ismertek el és nem emelt fel a Zistenadta nép.

A koncertjein nagyon érdekes, különleges hangulatot tudott varázsolni, egyrészt ömlött a nő a csájeszból, másrészt a személyes természetesség valahogy balanszírozta az olykor az elborult, ál-entellektüelség finoman táncoló fílingjét.

Ésakkor azon kedves olvasóknak, akik nem szeretnek olvasni imhol pár dal.

Az első legyen a dióskalács:

A második dal igazi imádnivaló nőci dal:

 És akkor jöjjön a személyes kedvencem: