Egy teljesen felesleges,
ám értelmetlen tárgy
Ravaszak ám ezek rókalelkű vállalkozók és multik, akik igyexenek ránk tukmálni termékeiket. Szinte minden élethejzetre van megoldásuk, a lényeg, hogy vegyél, vásárojjál, fogyasszál, hasznájjál és ezt így ebben a sorrendben újra és újra hovatovább.
Egy ijen mathom, pl. az alanti boxer. Namost volt már a kezemben még igen cizellált kivitelű szvasztikás is, de egyrészt ijet úriember nem használ, másrészt meg eme szilikon avagy műanyag változat még senem ad lendületet az ökölnek, nomeg a hamis bisztonságérzet okán nem nehéz ijesféle fitogtatásával beleszaladni egy hatalmagos pofánlecsóba. Eltűnt az a békés állapot, mikor még legénykoromba nem ritkán egy váróterembe várta a kapcsozásot avagy lidokain innyekciót az éji attak több érintettye. Ojankor általában megtárgyalták a vitás dolgokat - no ha még emlékesztek rá, avagy még fontosnak tűnt - és hajó ment tovább.
Még azt tudom elképzelni, hogy a műanyagberetta vásárlók uszulnak az ijemire, teccikérteni, ami vagy öngyújtó valójába, vagy kicsiny pévécé golóbisokat lövell kiefele rugós szerkezettel, tán rajozni lehet vele, mint hajdanán az őkáemmel meg a plébojjal. Ojan macsós lehet ezeknek a júzereknek, de csak gondolom, mert ijet nem ismerek.
Ellembe ojat igen aki barom nagy pofoncot kapott a képibe, mikor egy ehhez hasonló, ám igazi vasbúl valóval fitogtatott egy kis falusi ittasellátóba, miszerint apaboltba. Sztem meg senem tanulta, hogy mijaz a fegyver és mijaz az önvédelmi fegyver. Mert ez nem az, hasonlóképpen a rugósbicskához. Bár az is tiltott volt törvényileg hajdanán, nekem is volt - parasztgyerök nem lehet bicsak nélkül - volt egy zsír orig talján csontnyelesem, azt az imádott Nagyfaternak ajándékosztam. De sztem nem is örült a stuffnak, mert a kargyaibúl konyhakéset szabott, a rohamkésbűl pedig amire cefettűl vágytam, karóhegyezőt. Most így több évtized teltével azt gondolom, neki volt igaza, jól látta a Világot. Jelzem nálam sokkalta píszíbb volt a jó öreg...
Tán még megvan valahol az a gyilok, meg volt egy ojan rambós késem is, ami a gombnyomásra kirúgta a pengét, nem ojan oldalrúl jövös volt. Na az hamar elromolott, pedig csak reggelizésre használtam zőccségszecskázásra. Monnyuk a lengyelpiacos termék pengéje hamarébb kopott el, mint a mehanikája, az álteflonnal együtt, vittem egy barátomhoz éleztetni, de kiröhögött, aszonta csak vassal dolgozik és mennyek a pitsába azzal a szarral. Hát így megy ez, eldobható világ lett ez talmi hamis mammonokkal telve. Ja, ezt már Arisztotelész is reklamálta, szal nincs új a nap alatt :)
