Otthonunk egyben szemünk fénye

Az emberi civilizációval egyidős, hogy igyexünk állandó lakhejünk igény és eszköztárunk szerént szépítni. Tessenek csak a barlangrajzokra gondolni, mejeknek újabbkori materializált konzumlenyomata a légy önmagad négyféle ikejás falikép. Hát döbb, de mégis van.

Sokan sokféleképpen élik meg ezt a dolgot, egy bisztos, az emberben megvan a késztetés, hogy lakhejét rendezze. Ezt soxor azzal tetézi, hogy a praktikummal terheli az esztétikát. Hát kéremszépem, nem ritka, hogy lássuk a hajdanvolt Ezermester Magazin képregényeit fura mutáns módra újabban is ébredni. Mikor a hasznosság terheli az életeret, ott a dizájnerek halnak megfele.  No nem mintha nem lehetne szép, ami hasznos. Sőtmitöbb. A Kapujanincs átjáró szerint, a szép az, ami érdek nélkül teccik. Hát sztem ez nem egészen így van. Mostan az írás taglajja a kiszáratt fa meg ijenek példáját, de pl. egy megfelelő ürítkező hej simán lehet szép, a hasznosságának ecsetelése nélkül is. Igaz, csiribiri, cserebere, jaj de szép az anyagcsere. Persze ez blaszfémia, de mégis. Szal a területrendezési ingerencia okoz fura mutáns megoldásokat. Tessenek.