Az amatőr szakácskodás egyik legnagyobb előnye, hogy olyan fogásokat alkalmazhatunk az étek elkészítésekor, amelyeket az éttermi rendszerben időhiány miatt nem alkalmaznak.

Így olyan ízkavalkádot tudunk elérni, hogy valami csuda, hiszen segítségül hívjuk a legjobb szakácsot, az időt. A legfinomabb dolgokhoz érlelés kell, hogy az ízek összekapaszkodjanak, és valami egészen újat, kisebb csodát hozzanak létre.

Ilyen csoda a majorannás-babos pacal.

Ezzel a recepttel nem nagyon találkozhatott a nyájas olvasó, mivel tegnapelőtt, kedvenc kisvendéglőmben ebédelve pattant ki a fejemből, melynek elkészítéséhez rögvest neki is álltam, mára már ettem is belőle, de igazán finom holnap lészen! (a hálózaton ezen poszt írása közben találtam babos pacalt, de a majoránna hiánya és a konzervbab használata, valamint a recept dühítő lelketlensége szomorú és kapkodó kutyulmánnyá alacsonyítja eme csodát, a pacalt!)

Ehhez az ételhez szükségünk van három napra, sok szellőztetésre, a család türelmére, valamint jóféle pacalra, tarkababra, vereshagymára, fokhagymára, borsra, sóra, sürített paradicsomra, majorannára, egész borsra.

Kezdjük a pacallal. Hentesünkkel ápoljuk a jó kapcsolatot, és lőn hófehér, letisztított, kissé előfőzött csodapacalunk.

Én egy kilócskával dolgoztam, hiszen a családban csak én szeretem a pacalt, a többiek még a szagát (illatát) sem bírják.

Az első fogás a pacal négyfelé vágása, így kezelhetőbb. Ezután következik az alapos megtisztítás (háromszor hideg, háromszor meleg, folyóvízben lemossuk, és a maradék hártyarészeket letisztítjuk róla, nekem utóbbi kb. 1 perc volt, két fecni eltávolításával bevégeztetett), majd egy fél fej fokhagyma, és egy kettévágott vereshagyma és némi só kíséretében bő vízben feltesszük főzni.

Eközben negyed kiló tarkababot langyos vízbe teszünk egyéjszakás áztatás céljából. (én fél kilóval dolgoztam, a maradékból a konyhai anyagáramlás és logikai rendszerből következően babsaláta lészen)

Fél óra forrás után a teljes levet lecseréljük, a pacalt hideg, folyó vízben lemossuk, a fokhagyma másik felével, újabb félbevágott vereshagymával és jó adag majorannával gyöngyözve további 1.5-2 órán keresztül főzzük. Ekkor már éjfél van, így rakjuk ki az áldozatot az erkélyre vagy kevés várakozás után a hűtőnkbe.

Reggel folytatódik a munka. A babot negyed fokhagyma, fél marék bors és egy fél vöröshagyma kíséretében felrakjuk főzni. Itt is enyhén sózunk. A babnak kb. 1 óra kell az előfőzéshez.

A pacalt kivesszük a léből, és kisujjnyi szélességűre, 4-5 centisre vágjuk. A főzőlevet őrizzük meg. Ez a csodás lé lesz az alaplevünk.

Két szép fej hagymát kockára vágunk. ZSÍRT forrósítunk, jómagam némi pecsenyezsírt használtam, valamint libazsírt.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy az igazi magyar ízek előcsalogatása kizárólag állati zsírral lehetséges, tegyük félre koleszterinfóbiánkat, és élvezzük a pompás ízeket. (Személy szerint a napraforgóolajat száműzném a konyhákból, mindörökké. Ocsmány íztelen egy találmány, sütéskor pedig olyan mellékíze és bűze van, ami meggyőz, hogy emberi fogyasztásra nem alkalmas). Felhívnám mindenki figyelmét a vaj zsíradékként történő használatára! Csodás ízeket hoz elő, pompás dolog. De itt és most mi libazsírozunk, esetleg sertészsír is jó.

A forró zsírban megüvegesítjük a hagymát, majd a vízben oldható ízek érdekében kevés félrerakott pacallével felöntjük. A lé pár perc alatt elpárolog, így a hagyma kész a paprikázásra.

A következő pont a paprikázás. Itt a kezdők mindíg megzavarodnak, hogy ezt mostakkor hogyan. Merthogy megég a paprika. Hát drágám, húzd le a spárheltről, ott paprikázd, keverd össze alaposan, és csak tíz másodpercre told vissza , aztán csapd felül egy kis pacallével!

A pacallé segít abban, hogy ne égjen meg a paprika és kinyerjük a vízben oldható ízeket. Ekkor rászórjuk a hagymás zsírra a pacalt, megforgatjuk benne, hogy átvegye az ízeket. Kicsit hagyjuk rotyogni (1-2 perc, hogy a magasabb hőmérséklet az ízeket segítsen kinyerni), utána töltsük fel kevés pacallével, újabb adag fokhagymát, vereshagymát tegyünk bele, sót, borsot és jó adag majorannát. Perkelt nem létezik zöldpaprika és paradicsom nélkül így egy fél paprkát vágjunk bele a perkeltbe és egy félbevágott paradicsomot is. Tíz perc után tegyük bele a babot a perkeltbe, ízesítsünk utána, tegyünk bele egy sűrített paradicsomot és öntsük fel pacallével a perkeltet. Figyeljünk a sóval, hiszen ha minden igaz, ilyenkor igen híg a perkeltünk, amit a végén felére besűrítünk.

Most főzzük a pacalt még kb. 50 percet- 1 órát, míg a bab és a pacal finom puha nem lesz. A pörköltet a felforrás után gyöngyözve főzzük, majd a végén fedő nélkül elpárologtatjuk a lét, sűrítünk. Miután kész a perkelt, tegyük ki az erkélyre vagy a hűtőbe egy éjszakára.

A gyöngyöző, lassú főzés során a bab és a pacal átveszik egymás ízét, a majoranna kiemeli az ízek gazdagságát, a csalafintán becsempészett paradicsom kissé savanyít-édesít az ételen. Erre rátornázik a fokhagyma a bors és a só, a paprika-paradicsom nyári ízeket csempésznek a januári szürkeségbe.

Ó és a konzisztencia! A kellemesen sűrű, szép színű, sűrű-gyöngyöző szaft és a puhára főtt pacal íze keveredve az enyhén paradicsomos babbal!

Ez az étel fennséges és habzó serért kiált! Hát csapassuk rendesen. Javaslom köret nélkül enni, frss foszlós magyar fehérkenyérrel!

Jó étvágyat!