A dal, a dal!
Vágom a fát a fejszémmel,
De csak nappal, soha nem éjjel.
Vágja a fát a baltával,
És nem kel fel soha bal lábbal.
Fákat vág a favágó,
A favágónak jó.
A fejszenyél bár vastag,
De megmarkolható.
Fákat vág a favágó,
A favágónak jó
A fejszenyél bár vastag,
De megmarkolható.
Vágom a fát a fejszémmel,
De csak nappal, soha nem éjjel.
A tölgyfa dől,
A forgács hull,
De alig várom már,
Hogy a melltartómat felvegyem,
Mert vár a buzi-bár.
A tölgyfa dől,
A forgács hull,
De alig várja már,
Hogy a melltartóját felvegye,
Mert várja a buzi-bár?!
Vágom a fát a fejszémmel,
De csak nappal, soha nem éjjel.
Melltartó, bébidoll
És tűsarkú cipő.
Oh, mily kedves viselet,
Oly szívesen lennék nő.
Melltartó, bébidoll
És tűsarkú cipő??
Miféle istenverte perverz maga?
Nem szégyelli magát? Tetves görény!
Hánynom kell ettől a buzi féregtől!