Георгий Семёнович Шпагин
Azazhogy Georgij Szemjonovics Spagin Kljucsnyikovo, 1897. április 29. – Moszkva, 1953. február 6.
Spagin mester nagy ász volt. Gyorsan és egyszerűen gyártható fegyvert tervezett, a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva. Miszerint, több okból kifojólag (ezt most ne firtassuk, mert ne) a Vörös Hadseregnek ojan cucc kellett, ami megfelel a kb. 400 m-es ölőtávú, kiképzésspórolós szovjet és összejrópai megváltozott harcmodornak.
Ez pedig a legendás tárgy, a PPS.
Magyarul Dáváj Gitár. Rossz emlék, de/és pedig remek cucc. Soxor ábrázolják a filmeken a 71 lőszeres csigatárral, ami pont ojan balszfémia, mint általában a partizánfilmek. Merthogy a csigatár töltése macerás dolog és igényel nem kevés kézügyezséget is. Ha elkúrod, kezded előlről. Ennek okán kaptak a hős, visszavonulás esetén a spórolt skulókból a tisztektől sokat kapó ágyútöltelékek a kezdő készlet, a csigatár mellé több íves, hagyományos tárat (mint az AK-n, de ez a következő rész céltárgya).
Az külön érdekes sztori, ahogy ezeket az addigra elavultnak tekintett PPS stuffokat hogyan használta fel az összkomcsi rezsim késöbb, miután a Kalasnyikov kiütötte a dobogóról. Munkásőrök meg hasonló gittegyletek kapták.
De ez a jövő, a Nagy Honvédő Háború, mej megalapozta a Hideget is, még igényelte ezt a műremeket.
A felső képen a csigatáras PPS, az alsőn az ívtáras, megbízhatóbb, bár kisebb (35 db) lőszertartalmű változat látható.
Az optikai hasonlóság ellenére semmi köze a drágán és macerásan gyártható jenki Thomson Gitárhoz.
Ami külön fles, hogy ezeknek a városi harcokhoz tervezett cuccoknak a kiképzésére lényegesen kevesebb idő kellett, mint a jobb lőtávú, pontosabb és elegánsabb puskákéhoz. De a Világ megváltozott, oda volt a becsület. A hadibecsület. Ez a második nagy kofahirig tanulsága, hogy elveszett a hadibecsület (mostan lehet érvelni azzal is, hogy ez már az előzőben is megtörtént, de az kis tétel volt, a Zep-es bombázások sehol nem voltak a késöbbi terrortámadásokhoz képest. Sztem).
A PPS alkalmas egyes- és sorozatlövésre is. Tűzereje patent. A Háború végére (azahogy inkább 1947-re, merthogy akkor rendszeresítették a ruszkik, késöbb elárasztva ezzel a Világot) az AK (ami nem teljesen szovjet lelemény, bár ezt Kalasnyikov Mester erősen tagadta) kiszorította a piacról. De az biztos, hogy ez a tárgy igen erős részt vett ki a náczik térdrekényszerítésében (az más kérdés, hogy mijen áron, de az külön vita témája).
No, de ezt most ne firtassuk, a PPS sok film fontos kelléke, hát erről ennyit.
