Azaz hogyan vegyük rá családtagjainkat, hogy a kulcs a helyén maradjon, esetleg EMO-s kulcstartó

Erre-e emlékeztek-e?

Nekem senki ne mongya, hogy ne legyek kemény! Bűn az Élet!

November 23.

Az év 327. (szökőévben 328.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 38 nap van hátra.

Névnapok: Kelemen, Dániel, Daniló, Dános, Felicita, Felicitás, Felicitász, Kelemér, Kelen, Klélia, Klemencia, Klementin, Klementina, Kolumbán

Hűvös reggelekre, hogy ne faggyon bele a sok okosság a zagylebenyüknbe

Nyalóka témában

Ne nézz rá, mert megvakulsz! A tenyered szőrös lesz, és akár még idegrendszeri károsodásot is okozhat!

Sőt, a blaszfémiadetektor is kiakadt!

Hajtogasson és öltöztessen femináczit Ön is!

Éjfélkor Párizsban (2011)

Woody Allen úr újabb filmjeire beülni nagy cselendzs. Egyrészt ott a klasszikussá vált anyag feletti bizarr várakozás, hogy beleköthetek-e, avagy áradozzak, nomeg azért be kell látni, mégiscsak egy filmipari, jómunkásember. Azazhogy nagyon nem tévedhetünk a jegyvásárláskor, mert a gyenge napjai se rosszak. Hát ez az a filmélményi rákfene, mert ugye, hogy ugye! Sztem.

Röviden: igen kellemes, kedves kis film, remek hangulatokkal és mókás művészettörténeti kiszólásokkal. Majdnem, mint a novelláiban. Jó utóízű, patent mozi.

Hosszabban: a film zenéje szokás szerint tökéletes, jó ízléssel összeválogatott klasszikus dzsessz melódiák, melyek érzékenyen és organikusan élnek együtt a filmmel. A fényképezés, a díszletek, a ruhák mind telve - de nem terhesen - látnivalóval és poénokkal, ezért is jó pont. Ellemben a történet maga nem túl cizellált, a legnagyobb baj vele, hogy már láttuk. Vagy kb. tucatszor a Mester filmjein. Igaz, ez színes, meg nem terheli a dramaturgiát a Mester sajátos fizikuma. Azért az vitathatatlan, hogy a dumája fergeteges. Izé, dramaturgiában igen erős.

Összegezve: érdemes megnézni, plázamozi élménynek talán kevés, sőt, kifejezetten zavaró volt a kép életlensége a forszírozott óriás vásznon - hacsak nem éppen világmegváltós film ügyben megcsömörlött júzerek vagyunk. Sugárlemezen nem vágytárgy, tévében nem fogom átkapcsolni. Sőt. Ami azt illeti, a klasszik filmjeihez képest igenis decensebb, a belvárosi bölcsész identításválság cizellálása ügyén, azazhogy csak azt mondom, óbor. Ritka moziélmény, hogy jó utóízű, nem beteges (Almadóvár fulladj meg), ha nem volna mostanság túlterhelt a fogalom, azt mondhatnám, hogy kellemesen polgári.

U.i.: az külön élmény volt, hogy a film szombat esti közönsége nem a böfögős plázafiatalok közül került ki, azért kicsit zsenánt volt, hogy ott nevettek, ahol én nem és inverz. De ez belefér. Sőtmitöbb. Azért ez mégiscsak egy film, a szó klasszikus értelmében - ha van ennek értelme egyáltalán - nem a most elfogadott élményügyi látványorgiás világmegváltós öldökölés. Csajozós filmnek csak irányultság esetén!