globalicum

Az emberi fej kecses, törékeny kis csacskaság. Hát még a gondolat!

Friss topikok

Egy évek óta kínozó ármányság

2007.12.04. 21:21 Rosszindulatú Vászka










Reggel étkezz úgy, mint a király. Délben, mint a polgár. Estve, mint a jobbágy.
Hogy ez mekkora címeres badarság - avagy mégsenem?

Egy évek óta kínozó kérdéset osztok meg emígyen a nagyérdeművel. Egy ojan kérdéset, ami nagyon nagy tüske az életemben, egy feldolgozhatatlan trauma. Egyelőre nincs megoldás, talán csak a szép keresztyén segíccs magadon és az Isten is megsegít módszer, de nem az igazi. Valahogy a külvilág részvételét is igényelem e fontos dologban. Nagy dologról van szó, legalább is az én korlátozottan rátermett életemben. Még családomon belül is megosztó kérdésről van szó, a legtöbb barátom is perverziónak tartja a dolgot. Pedig van, létezik a jelenség, ennek figyelmen kívül hagyása szerintem sunnyogás avagy mesterséges problémakerülés.

Ez pedig a meleg reggeli. Nem nemileg, hanem étekileg...


Ez valószínüleg genetikai átok nálam, hogy nem szeretem a hideg ételt. Nagyapám is szerette a konkrét ételet, mindíg is csodáltam érte, hogy képes volt pitymallatkor perkeltet enni jó ízzel, avagy sosem felejtem el a közös kerti munkák előtt fogyasztott nyers hurka-friss kenyér-buta mustár varázskombókat. Csuda ember volt, szavamra. Mostanra több tulajdonságát észlelem magamon. Nem felvágás, télleg.

Persze, szívesen fogyasztok jófajta szendvicset, magam is haladó szinten gyártom az ijesmit, még kenyeret is hajlandó vagyok sütni az ügy érdekében, de csak kaland jelleggel, amugy pillanatnyi művészetpártolás avagy kirándulás okán.

A szendvics külön téma, azt majd máskor.

Most vissza a drámára: miért nem lehet becsületes meleg ételt reggelizni ebben a hun rögvalóban? Lehet, hogy a vidéki kartácsok szerencsésebbek ezügyben, de én röggel vert  székesfővárosi kényszermunkaerő, el vagyok nyomva. Skandallum. Alávalóság.

Most akkor a multik globalizációs gyorsmegoldásait kérem nem említeni. Nem mondom, az a szalonnás tükörtojásos globalizációs édes zsömle végszükség esetén lehet komoj lelki támasz, de nem százas. Nem. Nemnemsoha. A szimpatikus hentesek még jáccanak ez ügyben, bár a virsli gyenge megoldás, a fasírozott erős bizalmi ügy, a friss súlt szalonna nagy fegyvertény, ha talál a polgár rátermett henteset. De ez is egyre kevesebb.

A jó kis lángosos hejek fogytán - az amúgy is bűntető étel, valami erős zsíroldó nedű hiányában nagy cselendzs, a kínai cuccok - azok a jó kis csípős olajos étekek gyógyírok is lehetnek a megfáradt gyomornak akár, bár egyéb esetekben nem annyira kedveltek - a főzelékesek - botrány, már a rántás is hibádzik az általam ismert cuccokból, árérték arányban bukta, szal sajna felejtő, pedig a főzelék jó reggeli volna, feltéve rendes feltéttel - nem beszélve arról, hogy ezek a vendéglátó üzemegységek 11 óra előtt nem adnak enni.

Van néhány hej, ahol van reggeli rántotta és sör (most a reggeli sörbeszerzés külön kaland, azt máskor, pedig a reggeli sör nagyon rendben van), de kéremszépen: az olajos rántotta avagy tükörtojás, pont nem a reggel éhes gyomor barátja. Egyrészt a kalória okán, másrészt meg a most nem említett okok okán. Dráma sztem.

Bezzeg régen, mikor a proletárnak még volt pénze reggeli stampóra, sok kifőzde üzemelt reggeli ehetőségekkel is. Félreértés ne essék, semmi politizálás avagy hasonló magatartás, csak megfigyelés.

Summa summárum, miért nem lehet a Nagyfaluban normálisan reggelizni? Miért nincs olyan hely, ahol lehet reggelizni pörköltet például, akár nem bűntetős áron (azannya, dupla utópia). Ez csak nekem igény? Alig hiszem. Mesés volna, főleg eme hideg napokon, ha lehetne (ehetne) rendes kalóriadúsat a polgár. Régebben voltak ijen ehetőségek, és nem a sült hurka-kolbász cuccokra gondolok. Vannak még takarékos kiadós ételek, azt gondolom a hun konyha ezügyben nem ingerszegény: bableves, káposzta, szalontüdő, tócsni, káposzutáspaszuly, perkelt - avagy paprikás ragu szinte bármely állatból, resztelt máj - ésatöbbi. Vagy csak én szeretek konkrét ételt reggelizni?

Úgy gondolom a felelősök jobb belátásra bírása közügy.

8 komment

Címkék: hungaricum konyhamalac konzumbunkó nemtudomka moraliza

A bejegyzés trackback címe:

https://globalicum.blog.hu/api/trackback/id/tr58252615

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lófő (törölt) 2007.12.05. 07:52:39

Szerintem a jó magyar bél már elszokott a meleg reggelitől sőt bármilyen reggelitől.
Bíztatásul:ha ígény lesz rá,akkor az élelmes vendéglátósok lecsapnak ötletedre.
Lehet ,hogy januártól már reggel hatkor vörösboros marhapörköltet rendelhetsz reggelire.

cyan 2007.12.05. 12:29:05

marad az egyetlen megoldás: pitymallatkor felkelsz és - nagyapád példáját követve - otthon eszel perkeltet melegen. amíg nem harapnak rá az igényedre a kis kifőzdék (hehe), éttermek.

spájdernecc 2007.12.05. 16:26:43

tényleg eltűnnek ezek a helyek. Valamikor a buszmegálló melletti ittasellátóban létezett nonstop, na jó, 5-23-ig melegkonyha, főzmelékek zóna pörköltfeltéttel / sertés-marha-zúza! / tükörtojattal, meg frissensültek....
egy jó darab sült máj, kenyérrel és gyöngyhagymával....

Rosszindulatú Vászka 2007.12.05. 23:12:05

Bárhogy cikizik engemet az ifjúság, létező a porbléma. A Flórián téren, Butapesten van egy legendás éjjel-nappalos nonstop lacipecsenyés, a későnjárók és az ittasok jó baráttya, már több forrásból hallottam. Sajnos nekem pont nem jáccik :(

A koránkelő polgár pedig nem reggelizik otthon, a sieccség okán, meg egyébként senem.

Nekem hiányzik az a békés tízperces program, ami a konkrét reggeli jelentette régen. Vegyes társasággal, sok kalóriával. Főleg így télen.

Brasi 2007.12.06. 02:24:46

Hátdebizonyám. Egerben a Finom Falatok nevű műintézményben átvodkázott éccakák után szalontüdő, vesevelő, valamint resztelt máj volt a labda útja.
Saját nosztalgikus pavlovi reakciómból is olybá tetszik nekem, hogy maga egy forró, ámde mégis nedves piaci résbe helyezte az ujját, kedves Vaszilij - már, hogy meg ne sértsem.

Brasi

cyan 2007.12.06. 08:39:18

sajna ezeket a helyeket kitúrták a mcdonaldok, burgerkingek. Körtéren a 61-es végállomásánál volt egy bódé, a világ legfinomabb tormás-sonkás-molnárkáját /buciját árulták ott; de ott volt az önkiszolgálló étterem is, gyerekkoromban sokszor jártunk oda vasárnapi ebédet enni. vagy a Madách téren az árkádok alatt a Turmix-bár. melegszenya és fél liter gyümölcsturmix, amit az orrod elött mixeltek.
óbudai Fanni büfére a fiam esküszik (asszem arra godoltál), egyszer még engem is meghívott :O

Toyo 2007.12.12. 16:58:32

A király-polgár-jobbágy téma szerintem helyes gondolatmenet. Főtt ételt enni reggelire, mondjuk úgy 10-11-ig bezárólag, na az már nem. Megintcsak szerintem. Kortól és a reggeli uátni aktivitástól függően kell reggelizni. De szerintem a porcukros-mazsolás-mákos-diós-glükóz tekercseket-patkókat és egyéb szarokat, ha már a tornaórás korból kinőttünk, hanyagolni kell. Én pl sokáig sült oldalast, piritott májat , hurkát-kálbászt tápoltam reggelire és kegyetlenül fel voltam utána fúvódva. Manapság igyekszem sok félét enni reggelire... paradicsom, hagyma, felvágott, jugtúró, halkonzerv, sajt, tej. Persze ezt nem mind együtt, csak amik összepasszolnak :)

imi 2008.01.15. 17:05:26

hehe óbudai vagyok, szóval most jó, hogy megtudtam ezt-azt erről a flórián-téri csodáról.. :)

egyébként holnap 8-kor vizsgázom, és most nagy dilemma, hogy mit egyek holnap reggelire.. vmi meleget, de attól kidőlök vagy vmi 3. évezred proletárja típusú pelyhet (eh)

ugyanis ma már vásárolni nem megyek
süti beállítások módosítása