Már az indítás se volt kutya:
Apja, VII. Henrik, a Tudor-ház megalapítójának a halála után, 1509-ben koronázták királlyá. Amikor trónra lépett, egy csapással akart magának népszerűséget szerezni és ezért apjának két leggyűlöletesebb tisztviselőjét (adókezelőit) felakasztatta. Aztán, egyrészt hajlamból, másrészt a hatalmas Franciaország iránt táplált ellenszenvből, nőül vette korán elhunyt bátyjának özvegyét, Aragóniai Katalin spanyol hercegnőt (1509. június 7.).
A fiúörökösre vágyó király érvényteleníteni akarta Katalinnal való házasságát, de a pápa nem engedélyezte a válást. A házasságot végül a canterburyi érsek érvénytelenítette, Katalint pedig száműzték. Ez a történet vezetett a pápasággal való szakításhoz, és az anglikán egyház létrejöttéhez. Feleség, No.1.
Boleyn Annával, Henrik előző házasságának érvénytelenítése után, 1533-ban házasodtak össze. Leányuk volt a későbbi I. Erzsébet királynő. Henrik házasságtöréssel vádolta Annát, amit a nő kétségbeesetten tagadott. Nem segített semmi, halálra ítélték, lefejezték 1536-ban.
Jane Seymour tökéletes ellentéte a szeszélyes Boleyn Annának. 1537-ben fiút szült a Henriknek, a jövendő VI. Edward királyt, de 12 nappal a szülés után meghalt. VIII. Henrik őszintén gyászolta – mint mondta – „egyetlen feleségét, akit szeretett”. Feleség, No.3.
Cleves-i Anna 1539-ben lett Henrik felesége. A király egész Európában kerestette a menyasszonyjelöltet, s a beérkezett arcképek alapján választotta ki Annát, anélkül, hogy személyesen találkozott volna vele. Anna úgy érkezett Angliába, hogy nem beszélte a nyelvet, meglehetősen ridegen és elutasítóan kezelte Henriket, ráadásul eléggé műveletlen is volt. A király sem kedvelte a nőt, ezek után nem csodálható, hogy a házasság csak hat hónapig tartott. Feleség, No.4.
A következő esküvő mindössze 20 nappal követte a válást.
Howard Katalin Boleyn Anna rokona, Norfolk herceg unokahúga volt. Házasságuk idején még csak tizenkilenc éves, miközben a király már 49 éves volt. A hölgynek fiatal kora ellenére már „múltja” volt. Ez talán nem is lett volna baj, de kapcsolatait a házasságot követően felújította. A szerelmi ügyek persze egy királyi udvarban nem maradhatnak titokban. A bosszúálló király 1542-ben a házasságtörő királynét két szeretőjével és egyik udvarhölgyével együtt kivégeztette. Feleség, No.5.
Parr Katalin Thomas Parr királyi tisztviselő lánya. Már két házasságon volt túl (mindkét férje meghalt), mikor 1543-ban hozzáment VIII. Henrikhez – pedig Lord Thomas Seymourba, Jane Seymour bátyjába volt szerelmes. Valójában inkább ápolója volt a kövér, beteg királynak, mint felesége. Miután Henrik 1547-ben meghalt, korábbi szerelméhez ment feleségül. Feleség, No.6
Henrik Külpolitikája, kapcsolatai és háborúi kissé zavarosnak tűnnek, néha nehéz pénzügyi helyzetbe is került miatta az állam. Emiatt aztán pénzért is háborúskodott. Politikai ellenzékét könyörtelenül megsemmisítette, képviselőit kivégeztette.
Sajátos a pápával való kapcsolata. Előbb a Luther ellen írt vitairata miatt megkapta a pápától „a hit védelmezője” címet. Később, mikor a pápa nem akarta érvényteleníteni első házasságát, szakított Rómával, végrehajtotta az angol reformációt, és megalapította az anglikán egyházat. Az új egyház feje természetesen ő lett.
Ma elsősorban házasságai, feleségei, és azok sorsa kapcsán emlegetik. Pedig sokoldalúan művelt, nyelveket beszélő, irodalmat, zenét szerető és művelő ember volt, mondható, az angol reneszánsz képviselője. Emberi, politikai kapcsolataiban azonban kegyetlen zsarnoki természete tört a felszínre, az ellentmondókat nem tűrte meg a maga közelében. Szakértők szerint ez a természet az öregedő király betegségeivel, állandó fájdalmaival hozható összefüggésbe. Szakértők szerint ez a természet az öregedő király betegségeivel, állandó fájdalmaival hozható összefüggésbe. Az erősen elhízott, köszvényes VIII. Henrik 1547. január 28-án, ötvenhat éves korában halt meg. Halálát egyes feltételezések szerint a köszvény, mások szerint a szifilisz, megint újabb teória szerint vitaminhiányból eredő skorbut okozta.